2016 augusztusi erdélyi utunk folytatása

A pénteki napunkat a megemlékezés töltötte ki, szombaton pedig felkerestük a maroshévízi és gyergyószentmiklósi katonai temetőt illetve parcellát, ahol elhelyeztük az emlékezés virágait.

Maroshévíz nem esett közvetlenül a frontvonalhoz, azonban egy tábori kórház működött a településen és az itt elhunytak kerültek a temetőbe. Ha valaki szeretné felkeresni a temetőt, a város Zsákhegy nevű részén a polgári temető szélén találhatja meg, a Zencani utcáról nyílik egy kb. 1 méter széles lépcső, ami egyenesen a temetőhöz vezet.  A rongálással kapcsolatos híreket olvasgatva nem számítottunk arra, hogy jó állapotban találjuk a sírokat, de meglepetésünkre teljes felújításon esett át, új sírkövek vannak, látszódik a friss füvesítés, bokrosítás is. Az internetről tájékozódva megtudhatjuk, hogy 181 magyar katona van eltemetve itt. Mellettük találunk olasz, orosz és német anyanyelvűeket is. A ’30-as években az olaszokat exhumálták és egy gyűjtőtemetőbe vitték.

• Gyergyószentmiklós temető:

A kisváros római katolikus temetőjében találunk egy világháborús parcellát. Négyzet alapon van 62 darab kőkereszt elhelyezve, a temetőrész régebben háromszor ekkora kiterjedésű volt, a rendezések következtében vette fel mai alakját. 218 katona nyugszik itt ezek közül 12 ismeretlen.

Vasárnap hazaúton pedig Székelyudvarhely hangulatos főterén a Vasszékely szobrot „virágoztattuk fel”. Az árusok sátrai miatt kissé takarva vannak az száz évvel ezelőtti eseményeket ismertető táblák. Aki felfedezi, az hasznos információkat kaphat az itteni harcokról, a román megszállás alatti atrocitásokról, a hátország életéről.

• A székelyudvarhelyi Vasszékely szobor:

A császári és királyi 82. gyalogezred emlékét őrző művet 1917-ben avatták fel, ekkor még fa alapanyagból készült el, és egy pagoda alatt állt. Égtájak szerint a talapzatra az alábbi feliratok kerültek:

Észak: „Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok". (Ezt ma is olvashatjuk.)

Nyugat: „A trón s a haza védelmében vassá válik a székely, s hősi, csodás tettét hirdeti a hon s a világ."

Dél: „Magyar testvéreink, ne féljetek, míg napkeletnél állanak a székelyek."

Kelet: „Ojtuznál, Volhina síkjain, s ott lenn Doberdón, ismeri az ellenség a puskatusom."

A románok bevonulása után eltávolították az emlékművet, az évtizedek során állt kopjafa is a helyén, de a mai formáját 2000.március 15-én nyerte el, amikor is bronzból formázták meg.